The Church of the Atonement in Yekaterinburg

A Romanovok színre lépnek

Közzétette:

 

 

Az uralmi rendszer csak 1613-ban szilárdult meg, amikor a Romanov család került trónra, amit 1917-ig meg is tartott. Moszkvából kiindulva lépésről lépésre erősítették meg hatalmukat, miközben az egyházfőké felmorzsolódott a befolyásért vagy a liturgiai reformokért folytatott harcokban. A parasztfelkelések, a politikai harcok és a külső támadások korszaka – egy lengyel-litván sereg egészen Moszkváig jutott el! – az első Michael of RussiaRomanov, I. Mihály (1613—1645) idején lezárult. Bányákat nyitottak, és manufaktúrákat alapítottak: kis textilüzemeket, sópárlókat, pálinkafőzdéket. A tulajdonképpeni munkaerőt még a jobbágyok jelentették, de a bojárság mellett már kialakult a kereskedők, a kézművesek és az iparosok polgári rétege. Moszkva vált az új gazdasági felvirágzás központjává és a politikai hatalom centrumává.

Mindezzel egyidejűleg új kultúra is kibontakozott Moszkvában, amely jellegében hangsúlyozottan orosz volt. A nemesek a művészetek mecénásai lettek, az elnyomott parasztok közül ezrével kerültek ki táncosok, színjátszók és zenészek. Az egyház hatalmának hanyatlásával az addig túlnyomórészt egyházi jellegű zene és irodalom megszabadult bilincseitől.

AThe Romanov family around 1870 Romanovok idején kezdtek megszilárdulni a birodalom határai. Száz évvel Mihály cár trónra lépése után már Oroszországhoz tartozott Szibéria és az Ural, a Volga vízgyűjtő területe és Ukrajna, a Dnyepertől keletre. A hatalmas kiterjedésű állam kormányzása képzett emberekből álló apparátust követelt. Növekedett az iskolák száma. Orosz kereskedők és utazók felfedezték és leírták az ország távoli keleti területeit, a Bering-szorostól az Amur vidékéig.

Oroszország történetében először 1672-ben gördült fel színházi függöny: Moszkvában, mégpedig egyetlen néző, Sándor cár előtt. Egy német pap vezetésével a bibliai Eszter történetét adták elő. Bábszínházak és vándortársulatok már korábban is voltak, most azonban a cár színházat épített palotájába, és olasz meg francia komédiásokat hívott udvarába.

Forrás: Ezerarcú világunk – Európa (372. oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1991 ISBN 963 7961 04 6 ISBN 963 7961 06 4

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s