Temple of Horus of Edfui

A legrégibb könyvek és könyvtárak

Közzétette:

 

 

A könyvek előállításához használt anyagoknak általában két nagy ellenségük van: a tűz és a víz, melynek a könyvek nagy része áldozatául is esett. Csupán egyetlen anyag van, mely e két elem pusztításainak sikeresen képes ellent állani: az agyagtábla s ennek köszönhető, hogy a legújabb kor ásatásai az oly népek könyvtárait, akik följegyzéseikhez agyagtáblákat használtak, könyveikkel együtt hozták napfényre, míg a romlandóbb anyagokra író népeknél legfeljebb a könyvtári helyiségek alapfalait voltak képesek föltárni.

Ilyen szerencsés helyzetben lévő népek a szumirek és a kultúrájukat kisajátító asszírok, valamint Kréta szigetének őslakói.

Talán a világ legrégibb könyv- és levéltára került napfényre ilyenformán a régi Babilonia egyik ősi városában, Nippurban, melyet Kalneh neve alatt emleget a Szentírás. A több ezer agyagtáblácskából álló lelet, mely a város főistene, En-Lil (a bibliai Bél) templomához tartozó papi negyed romjaiból került elő, két egymástól igen távol eső korszak gyüjteményének maradványa. A táblák egy része még a szumirek idejében készült a Kr. e. III. évezredben s valószínűleg az elamiták betörése alkalmával Kr. e. 2200 körül a templom romba dőltével egyidejűleg került a föld méhébe, míg másik részük az újbabiloniai korszakban, tehát a Kr. e. VII. és VI. században keletkezett templomi könyvtár maradványai.

E testületi könyvtárak mellett előkerült egy asszír királyi gyűjtemény is, a Kr. e. 626-ban elhalt Assur-bani-pál könyvtára, mely a ninivei királyi palota két kis szobáját s egy pompás domborművekkel díszített keskeny, de hosszú csarnokát foglalta el. Az ezen helyiségekben talált egész és töredékes ékírásos táblácskák száma meghaladja a húszezret s tartalmuk, a mai könyvek formájában kiadva, több mint ötszáz, egyenként 500 lapra terjedő negyedrétű kötetet tenne! Assur-bani-pál részben elődeitől örökölte, részben maga gyűjtötte ezt a hatalmas anyagot, még pedig igen erőszakos módon. Fennmaradt egy levele, melyben arra utasítja egyik ügyvivőjét, hogy járja be Borszippa összes házait és templomait s az ott talált táblákat, főleg a ritkaságokat vegye el és küldje meg neki. Sokat maga másoltatott s e másolatokat saját névaláírásával is elláttatta. E névaláírásos bélyegzők a világ legrégibb exlibriszei. A táblák elorzóit a király az aláírások némelyikében éppúgy megfenyegeti Nebo isten haragjával, mint ahogy a középkori barátok átkozódnak kézirataikban a minden időben elterjedt könyvtolvajok ellen.

Clay Tablet

Egy agyagtábla, amelyet a szíriai Eblában találtak.

A babiloniai téglakönyvtárakban a cserepek valószínűleg agyagból égetett polcokon voltak egymásra halmozva. Az egyes cseréprétegek tetején kisméretű tájékoztató táblácskák voltak, melyek az eligazodást megkönnyítették. Sőt néhány katalógus-töredék is fennmaradt. A könyvtárt valószínűleg az udvarnál megfordult tudósok is használhatták.

A krétai ásatások folyamán felszínre került több ezer kép- és vonalas írásjegyekkel borított táblácska jelentését mindez ideig nem sikerült megfejteni s így nem is tudjuk, hogy ez a Kr. e. II. évezredbe visszanyúló lelet, amelynek híre Minos király könyvtára címen járta be a sajtót, csakugyan téglakönyvtár maradványa-e, vagy pedig – ami valószínűbb – leltári feljegyzések tömege.

Temple of Horus of Edfui

Az edfui Hórusz-templom pilonkapuja

Az éppoly törékeny, mint gyúlékony és könnyen rothadó papiruszra író egyiptomiaknál ilyen könyvtári leletek természetesen nem kerültek napfényre. Már az óbirodalom (Kr. e. 2800-2300) idejéből maradtak ugyan ránk egyes feliratok, melyek egy-egy király «összegyűjtött könyveinek tartományáról» emlékeznek meg, de maguk a könyvtárak teljesen elpusztultak. A templomok mellett fennállt könyvtáraknak is csak a híre, vagy legjobb esetben a helyisége maradt reánk. A legérdekesebb ilyen könyvtári helyiség az edfui templom előcsarnokában maradt fenn a Ptolemaiosok idejéből. Falaira 37 különböző, ma még az egyiptológusok előtt is sokszor rejtélyesnek hangzó könyvcím van vésve s ez a falra vésett katalógus elég jól tájékoztat az ilyen templomi könyvtárak jellegéről. E könyvtárak túlnyomóan a templomi szertartásokhoz szükséges liturgikus könyvekből, továbbá olyan munkákból állottak, amelyekre a papságnak egyéb hivatalos ténykedése közben szüksége lehetett. A feliratokból az is kiderül, hogy az egyiptomiak könyveiket, amelyeknek tekercs formájuk volt, szekrényekben őrizték.

Habár az egyiptomi könyvtárak mind egy szálig elpusztultak, maga az egyiptomi könyv nem ismeretlen előttünk, csakhogy a meglehetősen nagy számban fennmaradt papirusz-emlékek vagy a sírok mélyéből, vagy pedig a régi városok határaiban képződött szemétdombokból kerültek elő. Mindez emlékeket a Kairótól délre elterülő, rendkívül száraz éghajlatú országrész oly magasabb pontjain találták, ahová sem az árvíz, sem a talajvíz el nem ért. A legtöbb lelet a mai Medineh-el Faijûm környékéről való s e leletek zöme Bécsbe került Rainer főherceg papiruszgyűjteményébe. A sírokban s egyebütt talált papirusz-leletek azt mutatják, hogy már az egyiptomiak is szívesen díszítették könyveiket színes képecskékkel, miniatúrákkal vagy egyszerű tollrajzokkal.

A régi zsidók könyvtári viszonyairól alig tudunk valamit. Állítólag Hiskias király már a Kr. e. VII-VI. században létesített Jeruzsálemben nagyobb könyvgyűjteményt, a talmudi korszakban pedig, vagyis a Kr. u. III. évszázad óta minden községnek megvolt a maga szentiratokból álló gyűjteménye, sőt körülbelül Jeromos korában (Kr. u. IV. század második fele) a magánkönyvtárak is gyakoriak voltak. Könyveik azonban mind elpusztultak s tartalmuk csak kései másolatokban maradtak reánk.

Forrás: Gulyás Pál – A könyvek és könyvtárak hajdan és most (Magyar Elektronikus Könyvtár)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s