Közzétette:
1917 novemberében marxista forradalmárok vették át a hatalmat Oroszországban, nemsokára megalapították a Szovjetuniót, a világ első kommunista párt uralta államát. Az 1980-as évekre a kommunisták és szocialisták a világ népességének csaknem egyharmadát befolyásuk alá vonták.
Az 1917-es orosz forradalomból győztesen kikerülő bolsevik párt vezetője Vlagyimir Iljics Lenin volt. Vlagyimir Szerov festményén éppen beszédet tart a szentpétervári munkásoknak.
A Szovjetunióban tették az első kísérletet kommunista állam létrehozására. Ez a gyakorlatban nem éppen az eredetileg elképzelt egyenlőséget jelentette, 
hanem a Kommunista Párt politikai és gazdasági diktatúráját. A rendszer legapróbb bírálatát is szigorúan elfojtották. Elégedetlen emberek millióit küldték (jobbára szibériai) fogolytáborokba. Ugyanakkor a fennen hirdetett kommunista ideológia a kapitalista kizsákmányolás 
felszámolásáról sok külföldi szimpatizánst szerzett a Szovjetuniónak és a későbbi kommunista államoknak, noha nemegyszer milliók életét követelték a rossz gazdálkodás miatti éhínségek.
Miután a Szovjetunió oroszlánrészt vállalt a náci Németország legyőzéséből a 
második világháborúban, cserében kiterjesztette befolyását Közép-Kelet-Európára és Észak-Koreára (az utóbbiban mindmáig)kommunizmus van). 1949-ben Kínában a Mao Ce-tung vezette kommunista párt jutott hatalomra, 
s a kommunista befolyás néhány évtized alatt kiterjedt Kubára, valamint egyes afrikai és délkelet-ázsiai országokra is. A kommunistának nevezett hatalom azonban a gyakorlatban a nép kisebb-nagyobb mértékű elnyomásával járt együtt.
Az eleinte erőltetett ütemben folyó iparosítás a gyárak állami tulajdonával karöltve zsákutcába vezetett; gyakori volt az áruhiány, és az emberek többsége szabadnak sem érezhette magát. A kommunista rendszert végül az Egyesült Államok és szövetségesei ellen folytatott hidegháborúban elszenvedett veresége döntötte meg.
Politika és hatalom
A kommunista országokban mindenhol diktatúrát vezettek be, és az uralkodó ideológiát szüntelenül hirdették a sajtóban, az iskolákban és munkahelyeken. Ennek szélsőséges megnyilvánulásai voltak a Kínában elindított különféle, az egész népet megmozgató kampányok.
Ipar
A kommunizmusban prioritást biztosítottak az állami tulajdonban lévő nehéziparnak és bányászatnak. Sikerült is magas növekedési statisztikákat produkálni, például a Szovjetunióban a harmincas években, csak éppen közben milliók haltak éhen a javak katasztrofálisan rossz elosztása miatt.
Forrás: Az emberiség története (364—365. oldal) Corvina Kiadó 2015 ISBN 978 963 13 6315 9
