1945-ös magyarországi demokratikus választások

Közzétette:

 

 

Az 1945. november4-én megtartott választásokon minden 20. életévét betöltött magyar állampolgár részt vehetett. A választójogosultak összlakossághoz viszonyított aránya így az 1939-esnek több mint duplájára, közel 30%-ról 60%-ra emelkedett. A szavazás módja mindenütt titkos volt. Ilyen demokratikus választójog alapján Magyarországon addig még nem választottak. A megmérettetés győztese a magántulajdonon alapuló piacgazdaság és a parlamentáris demokrácia platformján álló Kisgazdapárt lett. Ez a párt egyedül megszerezte a mandátumok 57%-át, miközben a kommunisták csak 17%-os eredményt értek el. Tildy Zoltán református lelkész, a Kisgazdapárt elnöke a szovjet elvárásoknak megfelelően ennek ellenére valamennyi párt bevonásával alakított kormányt.

 

Szavazólap 1945-ben

A kommunisták még nagyobb kenyeret is ígértek a választóknak (MTI)

Az új képviselők túlnyomó többsége elvetette a királyságot, és 1918 őszéhez hasonlóan ismét a köztársasági államforma mellett döntött. Az államfő jogkörét úgy állapították meg, hogy befolyása az államügyekre gyenge, és szerepe a törvényhozás folyamatában szimbolikus legyen. A köztársaság első elnöke Tildy Zoltán lett, akit a nemzetgyűlés 1946. február 1-én közfelkiáltással választott meg. Személyében egy olyan kompromisszumokra hajlamos politikus került az ország élére, akinek távlati célja az Egyesült Államokra és a nyugat-európai államokra támaszkodó paraszti-polgári demokrácia kialakítása volt. Tildy helyét a koalíciós kormány élén Nagy Ferenc, egy baranyai középparaszt vette át, akinek a kül- és belpolitikai felfogása egyezett a köztársasági elnökével.

A Nagy-kormány egyik legfontosabb feladata az ország újjáépítése és a béketermelésre való átállás volt. A fél évtizedes hadigazdálkodás és a háborús károk következtében a magyar gazdaság teljesítőképessége 1945 —1946-ban ismét az első világháború utáni alacsony szintre zuhant vissza. Az 1945-ös termésátlagok az 1930-as évek átlagának mintegy kétharmadát, a termésmennyiségek pedig harmadát-felét tették ki. A helyzet érdemben 1946-ban sem javult. A földosztás következtében létrejött kisgazdaságok súlyos igaerőhiánnyal küszködtek, és megközelítően sem tudtak annyit termelni, mint amennyit a háború előtti években betakarítottak. Az ipar teljesítőképessége ugyancsak visszaesett. 1944—1946-ban ismét emberek százezrei éltek igen sanyarú körülmények között: éhezve, fázva, ráadásul a rekviráló szovjet katonák zaklatásainak kitéve. A két világháború között megállapított napi 3000 kalóriás népszövetségi norma helyett 1945—46-ban egy ember átlagosan 1700—1800 kalóriát tudott elfogyasztani.

Újjáépítés

A túlélők ilyen vigasztalan körülmények között láttak hozzá az ország újjáépítéséhez. Az egyik első teendő a közlekedés helyreállítása volt. 1946 végéig újjáépítették a felrobbantott hidak többségét. 1947 márciusára a gépjárműállomány megközelítette az egy évtizeddel korábbi szintet. A vasúti közlekedés az amerikai hadseregtől hitelbe vásárolt 500 gőzmozdony USATC S160 serial(Truman-mozdonyok) üzembe helyezésével kezdett visszatérni a megszokotthoz. A másik alapvető feladat az inflációs viszonyoknak véget vető pénzügyi stabilizáció megteremtése volt. Erre 1946. augusztus 1-én került sor. Az új nemzeti valuta neve a forint, váltópénze pedig a fillér lett. A stabilizáció hazai szempontból sikeresnek bizonyult: a forint belföldi értéke hosszú éveken át alig változott, külföldön viszont – eltérően az 1927-ben bevezetett pengőtől – nem volt beváltható. A stabilizációval párhuzamosan megkezdődtek az államosítások. 1946 nyarán a szénbányákat vették köztulajdonba. Ezzel még minden párt egyetértett. A négy legnagyobb nehézipari vállalat kisajátítása 1946 decemberében azonban már vitára adott alkalmat. A munkáspártok folytatni akarták az államosításokat, a Kisgazdapárt pedig az addigiakat is sokallta.

Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története (427—429. oldal) Kossuth Kiadó, 2017 ISBN 978-963-09-9005-9

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s