Urak és kendek

Közzétette:

 

 

Követve a gazdaság strukturális átalakulását a társadalom szerkezeti arányai is módosultak. A mezőgazdaságból élők aránya 1920 és 1940 között 56%-ról 50%-ra csökkent. Az iparból élők és szellemi foglakozásúaké ugyanakkor nőtt. A társadalom osztály- és rétegviszonyai, azaz alá-, fölé- és mellérendeltségi kapcsolatai azonban alapvetően nem változtak. A különböző rétegek közötti hierarchikus különbségek megmaradtak, s az egyes csoportok egymással alig keveredve élték a maguk külön életét.

Mint Szekfű Gyula az 1930-as évek közepén megállapította: „sem a társadalmi tagozódás, sem a társadalmi gondolkodás nem igen változtak, s minden maradt e téren úgy, amint azt már a harmadik nemzedék idején [vagyis a háború előtti évtizedekben – a szerző ] megszokták az emberek. Középosztálybeli intelligenciánk legfeljebb, ha múló kívánságokkal vagy formalisztikus beszédekben közeledett az alatta álló néposztályokhoz, és sem a parasztság, sem az ipari munkásság nemzeti öntudatosítása demokrácia útján nem haladt előre lényegesebben. A társadalom tovább élte csoportokra bomlott életét, borzongva a kommunista társadalmi kor emlékeitől, mindennemű demokratikus fejlődéstől ösztönösen elzárkózott.”

 

Arisztokraták a lóversenypályán a 30-as években – Forrás: mek.oszk.hu

Korzózók Abbáziában egy két világháború közötti képeslapon – Forrás: mazsike.hu

Ez a társadalmat urakra és kendekre, s az urakat is kisebb és nagyobb urakra osztó – Német László, majd Szekfű által is neobarokknak nevezett – mentalitás tükröződött a címek és rangok szigorú hierarchiájának továbbélésében, az érintkezési és köszönési formák bonyolultságában, a lakásviszonyokban, az öltözködésben, s persze a jövedelmi különbségekben. A közgazdász Matolcsy Mátyás korabeli számításai szerint az egy főre jutó éves átlagjövedelem 1930—31-ben 534 pengőt tett ki. Az összlakosság közel 20%-ára becsülhető középrétegek ennek mintegy, kétszeresét, a nagybirtokosok és nagytőkések 50—60 ezer fős csoportja (0, 6%) pedig átlag 33 szorosát (közel 18 ezer pengő) kerestek. A mezőgazdasági napszámosok és cselédek jövedelme viszont az évi 200 pengőt is alig érte el, és az ipari munkásoké is csak 370 pengő körül mozgott. Az akkor és azóta is gyakran hallható állítás, miszerint Horthy Miklós Magyarországán „3 millió koldus” élt volna, ennek ellenére a túlzások közé tartozik. Kétségtelen viszont, hogy igen sokan tengették életüket ínséges, a háború előtti viszonyokhoz hasonló, vagy azokkal azonos körülmények között. Egy komoly földreform ezer és ezer szegényparaszt gondját enyhíthette volna jelentősen. Ezt azonban úgy a kormányzó, mint az egymást követő kormányok elvetették. Érdekes, hogy később, 1945 utáni emigrációjában a földosztás elmaradását maga Horthy is hibának, az akkori birtokmegosztást pedig „elavultnak és egészségtelennek” nevezte.

 

Gyula környéki tanya – Forrás: gyulaanno.hu

Kisparaszti ház belseje – Forrás: mek.niif.hu

A történelmileg kialakult tulajdonviszonyokhoz tehát nem akart, és nem is nyúlt a rendszer. A modern szociálpolitika számos elemét ugyancsak magáévá tette. Az 1920-as évek utolsó harmadától a városi munkásságnak mintegy 80—90%-a részesült kötelező betegségi és baleseti biztosításban. 1928-ban vezették be a városi munkásság kötelező nyugellátását, amit 1937-ben a nyolcórás munkaidő és a fizetett szabadság elrendelése, majd 1938-ban a gyermeknevelési pótlék bevezetése követett. A hiányosságok közé tartozott, hogy a mezőgazdasági munkásokra ezek a törvények nem vonatkoztak. Némi változást ebben az 1938. évi XII. törvénycikk hozott, amely a mezőgazdasági munkavállalókra is kiterjesztette az öregségi biztosítást. A nyugdíjkorhatárt egységesen 65 évben szabták meg s ahhoz, hogy valaki nyugdíjat kapjon, minimálisan 15 éves munkaviszonnyal kellett rendelkeznie.

Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története (410—411. oldal) Kossuth Kiadó, 2017 ISBN 978-963-09-9005-9

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s