A párizsi békeszerződés aláírása, 1947. február 10., Párizs ( fotó:MTI)

A párizsi békeszerződés

Közzétette:

 

 

Miután hazánk többek között földrajzi helyzete és az elbukott kiugrási kísérlet eredményeként a térség államai közül a legtovább maradt a náci Németország szövetségese, a Hitler bukása után megalkotott békétől nem sok jót várhatott. Jóllehet, Magyarország már Kállay Miklós kormánya idején, majd az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulása után is mindent megtett annak érdekében, hogy javítson kedvezőtlen pozícióján, a velünk ellentétes érdekeket képviselő trianoni utódállamok „háborús teljesítményével” szemben nem tudott megfelelő érdemeket felmutatni. A kormány bízott benne, hogy a Trianonban megállapított román-magyar határ módosítható lesz Magyarország javára. A nyugatiak, elsősorban az amerikaiak erre hajlandóak is lettek volna, a Szovjetunió azonban minden ilyen elgondolást megvétózott. Moszkva ugyanis így kívánta kárpótolni Bukarestet Besszarábia bekebelezéséért. Az 1947. február 10-én Párizsban aláírt békeszerződés ezért végül a trianoni határokat állította vissza. Az eltérés csupán annyiból állt, hogy Csehszlovákia még három további falut is megkapott Pozsonnyal szemben. Ez és a prágai kormány brutális magyarellenes intézkedései igen feszültté tették a csehszlovák—magyar viszont. A magyaroknak vagy távozniuk kell, vagy asszimilálódniuk – hangoztatta az emigrációból visszatért Eduard Beneš. Miután a nyugati szövetségesek a magyarok egyoldalú kitelepítését megakadályozták, 1946. február 27-én Csehszlovákia és Magyarország lakosságcsere-egyezményt kötött. Túlnyomórészt ennek keretében hagyta el Csehszlovákiát közel százezer magyar, Magyarországot pedig mintegy 70 ezer szlovák 1948 nyaráig. Ugyanebben az időben Délvidékről és Erdélyből is érkeztek menekültek Magyarországra. Szomorú sors várt a 18—19. századi modernizációban a zsidósággal együtt oly nagy szerepet játszó és a háború után bűnbakká vált hazai németségre is, akik közül mintegy 150—160 ezernek – vagyonuktól megfosztva és gyakran embertelen körülmények közepette – kellett távoznia Magyarországról. Erre a magyar kormány kezdeményezése és a győztes nagyhatalmak döntése alapján került sor.

 

A párizsi békeszerződés aláírása, 1947. február 10., Párizs ( fotó:MTI)

A párizsi békeszerződés aláírása, 1947. február 10., Párizs ( fotó:MTI)

 

A párizsi békeszerződés a magyarok jelentős részét ahhoz hasonló elkeseredéssel töltötte el, mint annak idején az 1920-as trianoni. Eltérően azonban az akkori politikusoktól az új magyar vezetők nem szítani, hanem tompítani igyekeztek a lakosság revizionista érzelmeit. A népi mozgalom demokratikus szárnyához tartozó fiatal Bibó István ekkor helyezkedett arra az álláspontra, hogy a trianoni határokat „mind fizikailag, mind lelkileg” elfogadva a magyarság a továbbiakban csak két dolgot tehet: „a kölcsönös és feneketlen gyűlölködés örvényeit” elkerülve példát ad a „kisnépek közötti lojalitásra és mértéktartásra, és ugyanakkor felelősséget érez „a határon túli magyarság sorsával szemben”. Hasonló nyilatkozatokat mások is tettek. Ezek közül legnagyobb jelentőséggel Szekfű Gyuláé bír, aki a zsidótörvényekre és a II. világháborús magyar politika hibás döntéseire hivatkozva, ám nyilvánvalóan az új társadalmi helyzettel is számot vetve jutott arra a következtetésre, hogy „a szomszédos államokkal szemben Magyarországnak a továbbiakban csak egyetlen kívánsága” lehet: „a náluk lakó magyarok állampolgári jogainak tisztességes megadása és emberséges bánásmód velük.

A békeszerződés aláírásával Magyarország nemzetközi jogi szempontból visszanyerte szuverenitását, és elvileg a független államok sorába lépett.

Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története (429—430. oldal) Kossuth Kiadó, 2017 ISBN 978-963-09-9005-9

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s