Armstrong's shadow on the Moon

Neil Armstrong

Közzétette:

 

 

1969. július 21-e mérföldkő volt a civilizáció történetében: ezen a napon landolt először földi űrhajó a Hold felszínén, s ennek kapitánya, Neil Armstrong tette elsőként a lábát az égitestre.

 

Armstrong in the space cab simulator on June 19, 1969

Armstrong az űrkabin szimulátorában 1969. június 19-én. Kiképzése egy hónappal később véget ért, és a világ tévéállomásai készen álltak a holdra szállás közvetítésére.

Armstrongnak nem ez volt az egyetlen rendkívüli esemény az életében. A koreai háborúban lelőtték a repülőgépét, amelyről csak az utolsó pillanatban tudott katapultálni; elsőként repült 3900 mérföld/órát meghaladó sebességgel; 1966-ban már kijutott a világűrbe a Gemini-8 fedélzetén. Mindez azonban bagatell volt ahhoz képest, amikor leereszkedett az Apollo-11 fedélzetéről a Hold felszínére – méghozzá a tévéközvetítéseknek hála – világszerte 600 millió ember szeme láttára, s kimondta azt a mondatát, amely egyszeriben szállóigévé vált: „Kis lépés egy embernek, nagy ugrás az emberiségnek.”

 

Armstrong's shadow on the Moon

Neil Amstrong árnyékot vet a Holdra, miközben lefényképezi a landolás helyét a Nyugalom tengerén

Alig több mint egy évszázad telt el azóta, hogy 1865-ben megjelent a francia író, Jules Verne Utazás a Holdba című regénye, s az akkori sci-fi most valóra vált. Nem lenne illő megfeledkeznünk Armstrong útitársáról: Edwin Aldrinról, aki másodikként lépett a Holdra, de Michael Collinsról sem, akinek az űrhajón kellett maradnia. Az elsőség és a vele járó világhír mégis egyedül Neil Armstrong lett. Miután hazaértek, és kivárták a 18 napi karantént, a tévé és az újságok riporterei csakis őrá voltak kíváncsiak. Armstrong sztárrá lett, Amerika hősévé, és akármit kérhetett volna, megadják neki. Ám ő nyugdíjba vonult a NASA-tól, elutasította a felkéréseket a politikai pályára, beperelte azokat, akik visszaéltek a nevével, és a neki megítélt összegeket jótékony célra fordította. Hátralévő életében inkább tanított. Halála után családja közzétette egy utolsó gondolatát: „Ha legközelebb tisztán látod a Holdat rád mosolyogni egy felhőtlen éjszakán, jusson eszedbe Neil Armstrong, és integess neki!”

 

Armstrong's footprint on the Moon

Armstrong lefényképezte a saját lábnyomát is a Hold felszínén; ez volt az emberiség megérkezésének első kézzelfogható nyoma, amely sokáig ott is marad, mivel az égitesten semmilyen szél nem fúj.

Forrás: Roberto Mottadelli, Gianni Morelli – A 20. század legmeghatározóbb egyéniségei (170—173. oldal) Corvina Kiadó, 2018 ISBN 978 963 13 6495 8

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s