Debreceni gyöngyös-bogláros párta

 

 

A párta a magyar női viseletek legékesebb, kifejezetten díszítő funkciót ellátó fejfedője.

Már a honfoglalás korában is tartozéka volt a női fejviseletnek. A 13–15. századi jelenlétét régészeti anyagok bizonyítják. A 17. századtól főleg az eladó sorban lévő lányok tisztaságának, ártatlanságának, a szűziességének jelképe volt. A debreceni közrend leányainak különleges ékességének számított a gyöngyös-bogláros párta. A díszítési módja is egyedi, hiszen apró igazgyöngyökkel, a boglárokban pedig féldrága, drágakövekkel ékesítették és gyönggyel megrakott végű tűk rögzítették.

A debreceni gyöngyös-bogláros párta szépségével, különlegességével kiemelkedett az Alföldön hordott párták közül. A 18. században a cívisvárosban a lányok és asszonyok kedvenc viseleti tartozéka volt. A leányok a lakodalomig viselték. Arra a lányra, akinek nem jutott férj és így nem volt módjában, hogy a pártát letegye, azt mondták, hogy „pártában maradt a vénlány”. Még a 19. század derekán is pártában esküdtek a debreceni menyasszonyok.

A párta több évszázados debreceni jelenlétére a legújabb kori kutatások is találtak bizonyítékot: „ A Déri Múzeum régészei a közelmúltban a debreceni Nagytemplom mögött található Emlékkert felújítása során több száz éves gyermeksírokat találtak. Számos kuriózum is előkerült az ásatások során. A hat gyermekcsontváz a feltárók szerint vélhetően 500-600 éves lehet, s minden bizonnyal kislányok tetemeire bukkantak. Szabó László, a feltárás vezetője ezt azzal támasztotta alá, hogy a lányok pártát viseltek temetésük idején, ami a későbbi időkben megszínezte a koponyájukat…”

A Debreceni Értéktár Bizottság 13/2014. (01.29.) sz. határozatával a debreceni értéktárba, a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár Bizottság 9/2014. (03.04.) sz. határozatával a megyei értéktárba felvette a debreceni gyöngyös-bogláros pártát.

Forrás: Kézműves Alapítvány (kezmuvesalapitvany.hu)