Közzétette:
Az iszlám seregek a 7-8. században meghódították a Közel-Keletet és Észak-Afrikát. Ezen a területen az új vallási eszmék elegyedtek a régi kultúrákkal, ami eredeti teljesítményekhez vezetett mind a politikában, mind a művészetben.
Az iszlám országait egyetlen állam, a kalifátus fogta össze, a kalifa pedig egy személyben vallási és politikai vezető, Mohamed utóda. Az első dinasztia, az Omajjádok székhelye Damaszkuszban volt, ahonnan a fennhatóságuk egészen Marokkóig terjedt. Ahogy szép lassan elfoglaltak korábbi bizánci területeket, építészeik sorra emelték a mecseteket, de a bizánci stílust követve. 750-ben egy új dinasztia, az Abbászidáké döntötte meg az Omajjádok uralmát, és Bagdadba tette át székhelyét. Pártolták a művészeteket és a tudományokat. 909-ben Tuniszban egy újabb dinasztia, a Fátimidáké került hatalomra, majd meghódította Egyiptomot, és Kairót tette fővárosává, ám uralmukat lázadások és a keresztes hadjáratok megingatták, 1169-ben megbuktak. 1258-ban a mongolok dúlták fel Bagdadot, és ezzel az Abbászidák hatalma is lehanyatlott.
Egy remekbe szabott raktár
A damaszkuszi Omajjád-mecset kincstára 789-ben épült az akkori kormányzó javainak őrzésére. Falait szépen kidolgozott zöld és arany mozaik díszíti.
Politika és hatalom
A muszlim kalifák udvara eleinte egyszerű városszéli tábor volt, amelyet időről időre elköltöztettek, az Abbászidák idején viszont már nagy udvart tartottak, s pompás palotában laktak, ahonnan olyasféle teljhatalommal uralkodtak, akár a perzsa sah vagy a bizánci császár.
II. Roger koronázási palástja (fátimida szőttes)
Fátimida hegyikristály palack
Muzsikusokat ábrázoló elefántcsont-faragás
Kereskedelem
Az Omajjádok nagy kiterjedésű birodalmukban támogatták a kereskedelmet. Pénzeiket – miként később az Abbászidákéit és a Fátimidákéit is – a birodalom határain kívül is elfogadták. A piacokat felügyelők ellenőrizték.
Ezüstdirham
A muszlim pénzeken az emberábrázolás vallási tilalma miatt nem szerepelhetett az uralkodó képmása, helyette csak a nevét írták rá, esetleg egy idézetet a Koránból.
Forrás: Az emberiség története (134. oldal) Corvina Kiadó 2015 ISBN 978 963 13 6315 9
