Illyés Gyula: Remény, remény…5.

Közzétette:

Vonul a szél, mint hadsereg
a hajlongó, riadt vidéken,
tereli zsákmányát az égen:
völgyek és ismerős hegyek
futnak rabszolga-menetében.

Szülőföldem lágy halmai,
egy rét repül! – oh édes Tolna
így szakadsz emlék-darabokra –
Valóságban is karmai
közt erre próbál már a horda.

Két napja üvölt ez a szél,
Két napja csorognak e versek,
mint csapjai felszakadt sebnek.
Várom, a szív belealél.
A szenvedés se könnyebbít meg.

Ha száll, úgy száll már csak a dal,
mint a csikaszé olvadáskor,
mikor újra a hegyre gázol
részegen a pattanó gally
s nősténye messze illatától.

Remény, remény lánggal teli
szívemből bárha úgy kerengsz föl,
mint összeomlott épületből
a porfelleg szép griffjei,
ragadj fel omló életemből.

Forrás: Nyugat · / · 1939 · / · 1939. 6. szám · / · ILLYÉS GYULA: REMÉNY, REMÉNY…

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s